| Utolsó komment: [Répalaki Edömér] |
2011-01-30 12:21:04 |
sötétbástya,
Volt egy koleszos társam, akivel egy csajra hajtottunk és ő mesélte, hogy tudja irányítani az álmát és amikor feltűnök benne a lány közelében, akkor tudatosan "kiálmodik" a történésekből. Ezért irigyeltem nagyon. Csináltunk olyan kísérleteket is, hogy megpróbáltunk gondolatokat, később álmokat összeszőni. Pár csaj vevő volt rá és jónak tűnt az ötlet, de nem igazán hozott kutatási áttörést, mert kamaszok lévén mi többnyire a csókolózás, petting és dugás témakörben próbáltunk gondolatilag behatolni a fejükbe, míg ők mindenféle (olykor romantikus hülyeséggel) a miénkbe, így bizony a tesztsorozat végére (amikor is mindkét fél elmesélte, hogy szerinte a másik mit "üzent" neki), a közel 100% a 0%-hoz találati arány a javukra, már sokkal kevésbé volt tudományosan alátámasztott - hisz már előre tudták mivel próbálkozunk majd.
Tudatosan nekem nem igazán sikerül irányítani az álmaimat (legalább is azt hiszem), de érdekes, hogy többnyire olyankor bevillan, hogy hol is vagyok, amikor valamit olvasok/olvasnék. Volt, hogy újságot, hivatalos dokumentációt és bizony el tudtam olvasni, volt értelme és hirtelen tudtam, hogy álmodok és erősen koncentráltam, hogy el ne felejtsem, hogy emlékezzem rá ha felébredek, de általában nem jött össze.
Olyan viszont többször rémlik, hogy nem igazán vagyok tudatában, hogy álmodom, de valahol érzem picit, hogy nem teljesen "klappol" a dolog, de ez többnyire már fél-éber állapotban. Van, hogy felriadok, de még gyorsan vissza tudok aludni és folytatódik az álom, picit ilyenkor befolyásolni is tudom hogy mi történjen.
Illetve hiszem, hogy vannak a valós történésekre előre utaló álmok. Pl. amikor előző cégtől kirúgtak/közös megegyezéssel eljöttem, nem sokkal előtte volt egy igen rossz, ezzel kapcsolatos álmom. Nem hiszem, hogy csak úgy, látomásszerűen "megjósoltam" magamnak, hogy mi fog történni, sokkal inkább a tudatalattim szépen levezette a reális lehetőségekből az egyik (és esetemben úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb) eseménysorozatot. Persze kicsit képletesen, mert természetesen nem az elbocsájtáskori tényleges helyszínen éltem meg a kilépésem történését, de amikor reggel felébredtem, már bizton tudtam, hogy mi lesz. Szóval az lehet, hogy Álmoskönyvnek van létjogosultsága.
Azért ez kicsit félelmetes, mert nem régen azt álmodtam, hogy a vezérkari irodában van ágyam, ott alszom és élek, meg amikor pucéran éppen nekiálltam felöltözni, bejött a titkárlány és leesett az álla. Ma meg azt álmodtam, hogy végre vettek lóti-futi autókat, még a típus is megmaradt emlékezetemben, grafit-szürke FIAT volt mindkettő: az egyik STRADA, a másik valami kis dobozos (DOBLO-nál tán kisebb). Mondjuk ebben az utóbbi álomban az a gáz, hogy valaha tényleg volt róla szó, hogy lesz egy (a most álmodott) személyautó pickup-ból, de én hülye megvettem közben az IGNIS-t, így a cég jóval olcsóbban megúszta a teherautó vásárlást. Szóval, ez tipikus emlékfeldolgozásos álom. Bár szép lenne, ha hétfőn alám raknának egy GMC Sierra Denali-t vagy egy El Camino-t... hjaj, a bilibe lóg a kezem, már megin'.
Meg volt olyan, amikor úgy álmodtam, hogy utána teljesen valószerűnek hatott. Ébredéskor persze tudatosult, hogy álom volt, de utána még napokig ott motoszkált az érzés, hogy mennyire valósnak hatott. Mondjuk mindössze két ilyen alkalomra emlékszem: az egyik kurva gázos, mert valami Alien-es arctámadó szerű, sok lábas gecemicék ellen küzdöttünk valami kib'szott szűk földalatti katakombákban, ilyen vietnámi vakondjárat félékben. Lógtak a gyökerek, meg földes-saras dzsuva volt az egész... picsába, de szar visszaemlékezni rá. A másikat nem mesélem, úgy is kitaláljátok miről szólt.
Na, mondjuk ennek a kommentnek (legalább) a felét inkább az "álmos" posztba kellett volna, de most már ítt marad (no, persze csak ha Guláta is úgy gondolja). |
|
